Jelentem totál nem azt kaptam, mint amit az előzetese alapján vártam.

Amolyan Eastwood-féle jó kis horzsoló bosszúsztorira számítottam, ehelyett szinte már-már vígjátéki magasságokat karcoló filmről, melyet remek drámai elemekkel hintett meg az öreg. Mert ugyan alant a humorát ecsetelem a filmnek, de meg kell hagyni, a komolyság sem marad el a filmből, sőt, ugye ez adja magának a filmnek a vázát. A többi csak ráadás.

A történet kezdetén főszereplőnk (Eastwood) felesége temetésén sec perc alatt szembesülünk a karakter szembeni előítéletekkel, és azzal, ő hogyan látja a világot. Rámutat a kamera minden apró, nemtetszést keltő momentumra. A piercinges unoka, a színészkedő rokonok...

Szépen lassan mi magunk is teljesen megértjük, miért viszolyog szinte a saját családjától Eastwood, akik színlelő, neveletlen, amerikai sztereotípiákat megtestesítő népség.

Ahogy a halotti tor véget ér, megismerhetjük kedves főszereplőnk rasszista és igazán világgyűlölő személyiségét.

Mert ugye vietnámi veteránról beszélünk, akinek a szomszédsága bizony pont vietnámi. Osztja is őket rendesen.

Kedves világ-, és embergyűlölete azonban megváltozni látszik, mikor akaratlanul megmenti a szomszéd fogyi srácot néhány helyi bandatagtól. Ezzel a tettével kivívja a környék, és első sorban a szomszéd srác nővérének bizalmát. Persze az öreg tőle sem vonja meg elragadó személyiségét, de a lány mintha csak élvezné az öreg zsörtölődését, és piszkálódását, mosolyogva mutatja meg hősünknek népe szokásait és kultúráját.

Legyen elég annyi, hogy szerintem kurvajó.

A sztori érdekes módon sokkal inkább humoros, Eastwood minden mozgó dolognak beszól, és megmondja róla a tutit. Keserű öregember, a magának való burkolt vagy ironikus humorával, akin egyszerűen halálra röhögi magát az ember.

A film erőssége, természetesen Eastwood játéka mellett, a szomszéd lány, aki elbűvölő mosolyával és stílusával elhiteti velünk: valaki hozzá hasonló vehet rá egy vén rasszista öregembert hogy kicsit meginduljon benne a vérkeringés, és nyisson a külvilág felé.

Nagyon kedves történet, nem túl bonyolult, de felettébb szórakoztató.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.